2010. december 31., péntek

:)

Mégis el tudtunk menni színházba, a Pestiben néztük meg a Maszat-hegyet. A gyermek most a szobájába invitálta apát, felváltva olvassák egymásnak Varró Danit, összevetik a látottakkal, s egyszer csak azt hallom: – Miért van itt vessző?

2010. december 30., csütörtök

Érdektelen poszt

Napok óta arra készülök, hogy írok egy szubjektív évértékelőt. Az motoszkál a fejemben, hogy hullámzó hangulatú, de eredőjét tekintve rosszkedvű év volt. Most beleolvastam az idei posztokba, s amennyire ezt belülről meg lehet ítélni a kívülállók helyébe képzelve magam: higgadtnak s olykor talán elégikusnak látszom. A helyzet ennél rosszabb.

Minden évben kísért (rendszerint januárban), hogy abbahagyom a blogolást, tegnap egész komolyan elszántam magam, hogy 1 hónapra felfüggesztem, aztán majd meglátom. Kit érdekel más rosszkedve... Engem sem. Megváltozott a hétköznapjaim ritmusa, hiányzik a dolgok végiggondolásához az idő, keresem magam... Keresem az örömöt, a csendet, a szépet, a vigasztalót... Utazás, színház, hangverseny, jó könyv, találkozások, amelyek megtörik a hétköznapok monotóniáját... Várom az alkalmakat, s közben emlékeztetem magam, hogy 'ne siettesd, így telik el az élet'...

Mindig azt hittem, közvetlen, közösségi lény vagyok – ma már azt hiszem, inkább individualista, zárkózott (egyszer, lassan 11 éve, mondta valaki – nem szemrehányóan, hanem tényt közölve –, kár, hogy nem engedtem őket közel magamhoz), nem tülekszem, nem is jelentkezem... Viszont van, amit nem tudok lenyelni: "megmondós" vagyok, ez bizony sokszor nyerseségnek látszik.

Az István szétverésének cinikus gátlástalansága fölött érzelmileg ma sem tudok napirendre térni. S még mindig csodálkozom, hogy' nem lehet felismerni a farizeusokat.

Holnap hármasban színházba készültünk, de a gyermek ma kétszer hányt, most 39 fokos láza van, nem valószínű, hogy el tudunk menni. Ezért talán mégis elkészül az évértékelő.

(Érdektelen poszt, el lehet kattintani – alapvetően a blogot is magamnak írom.)

2010. december 29., szerda

Kezdődik

Na, kérem szépen: működik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Tessék ezt elolvasni, tessék kinyitni a két levelet, ne sajnálják az időt! Hogy mire van ebben az országban pénz és idő! (És mire nincs...)

Javaslom az utcán, a tömegközlekedési eszközökön hatósági személyek bevetését, akik kihegyezett füllel figyelik az emberek beszédét, s azonnal lecsapnak, ha a közelben kiskorú is hallhatta a nem szalonképes kifejezést. Kelljen az illetőnek 8 napon belül igazoló jelentést írnia, bírálja el a nagy tekintélyű hatóság, szabjon ki először, mondjuk, 25 ezer forintos büntetést...

Hogy nincs ilyen törvény? Na és? Meddig tart meghozni?

Update
A NMHH közleménye
A médiatörvény-kritikák és az alternatív valóságok

Rapnyelv

2010. december 28., kedd

A felháborodás joga

Ma munkanap volt. A képviselő-testület rendkívüli ülését december 22-én hívta össze a polgármester ma 15 órára. (Megjegyzem: 1. az előző polgármester idején nem egyszer a testületi előtt néhány órával telefonon értesítették a képviselőket ; 2. néhány hete a polgármester javasolta, hogy kéthetente ülésezzenek, mert az apparátus nem bírja ilyen iramban a háttérmunkát, a Fidesz ragaszkodott a heti munkarendhez.) Az ülésen a 4 ellenzékiből megjelent 3 (a 4. előzetesen kimentette magát), a 9+1 fideszesből ott volt 1 fő, senki nem jelentette be távolmaradását, körbetelefonálták őket, "a fideszesek nem vették fel a telefont, Pócsföldi nem kíván eljönni az ülésre" (ő a +1).

Nem tudom, a "hatékonyabb, autonómabb és szabadabb" médiavilágban nem sérteném-e az urak érzékenységét, de még van három napom, és azt mondom: ez pofátlanság.

Ezek az urak az adósságrendezési eljárás időszakában megszavazták maguknak, hogy az önkormányzat "mobiltelefont biztosít részükre, melynek havi hívásdíját bruttó 20.000 Ft-ig átvállalja" (meg 6 ezer forintot internetre). S a köz pénzéből fizetett hivatali telefonon nem lehet őket elérni! Duplán pofátlanság.

Egyébként meg: "Adósságrendezés alatt nem kötelező finanszírozni a képviselők kiadásait. Jogszabályellenes az internet támogatása, amit elfogadtak" – írja az Esztergom live az aljegyző bejelentése alapján. A mai ülésre készített előterjesztés a december 16-ai határozatot visszavonta volna (ha megszavazták volna). S volt egy előterjesztés a képviselői tiszteletdíjakról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről is. Az ülés határozatképtelensége miatt – ha jól értem – tiszteletdíjak maradtak, telefon és internet maradt. Az adófizető fizetnek – a képviselők valahol kellemesebben töltik az időt. Tényleg urak. De micsoda urak!

***

Az ülésnek nem minősülő ülésen megjelent a zeneiskola igazgatója. A város a válságköltségvetésből nem tudja finanszírozni ezt a nem kötelező feladatot. Az igazgatónő aggódik, elmondja, hogy költségvetésük 90%-a bér, félnek, hogy a megye csak a feladatot veszi át, s összevonják őket a dorogi zeneiskolával.
Attól tartok, hogy félelmeik megalapozottak: a dorogi zeneiskola megyei fenntartású, s a megye sem dúskál a pénzben. Az intézményben nemzedékek óta színvonalas zenei nevelés folyik, benne vannak a város kulturális életében.
Az igazgatónő elmondja, hogy finanszírozókat keresnek, önkormányzati és alapítványi közös fenntartást szeretnének. A normatíván felül 35 millió forintról van szó. A készülő új közoktatási törvény szerint a béreket az állam állja majd...
Dönteni kellene az idén a túlélés érdekében...

Az idén. A feladatátadás a közoktatási törvény szerint a döntést követő évben július elsejével történik. Az adósságrendezésről szóló törvény az alapfokú művészeti oktatást nem sorolja a kötelező feladatok közé, tehát nem finanszírozható. Döntés az átadásról a képviselők távolléte miatt nem született. Mi lesz a zeneiskolával a következő tanévtől?

Emberek! A heti tíz testnevelés plusz 70 millió forintba kerül. Két iskola vissza akarta állítani az érvényben lévő közoktatási törvény szerinti állapotot, a tízek nem engedték. (Azt most ne vitassuk, hogy mennyire fedi a valóságot a többi intézmény vezetőjének a nyilatkozata, hogy a "tanulók megszokták, elfogadták a megemelt testnevelés-óraszámokat". Megszokni mindent meg lehet. De érdemes-e? Muszáj-e?) Tudom, pontosabban feltételezem, hogy ez a 70 meg az a 35 nem csoportosítható át. De az egyik csak-azért-is-megmutatott, kiinduló feltételeket semmibe vevő döntés volt, kényszer, a másik elsorvadása meg értékpusztulás.
Kiket képviselnek a képviselők?

***

Erről a városról van szó: "A 2004 és 2009 között eltelt öt esztendő alatt a város összes kötelezettsége, adóssága megháromszorozódott, miközben nettó vagyona az öt évvel korábbi érték 60%-ára olvadt. Kijelenthetjük, hogy Esztergom Önkormányzata 40 százalékos vagyonvesztést könyvelt el 2004 és 2009 között!" Az akkori képviselő-testület(ek) hány tagja ül most is a testületben? S közülük kik is azok, akik annyira együtt működnek, hogy együttműködni nem hajlandók?

***

"A 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság létrehozását kezdeményezi Szijjártó Péter. "

Miért szorul az embernek ökölbe keze...

2010. december 27., hétfő

Hunnia,

avagy a megbonthatatlan egység...


"Az államnak kötelessége megvédeni az embereket és különösen a gyerekeket a rendkívül káros hatásoktól, amelyekkel nap mint nap a médiában találkozhatnak." (Lázár János, a FIDESz frakcióvezetője)

"Ehhez nincs szükség különleges médiatörvényre. Gyerekek molesztálása, gyerekpornográfia és más atrocitások – közbűnök. A bíróságokra tartoznak. Egy demokratikus társadalomban megvan a különböző hatalmi ágak szerepe, az igazságot nem oszthatnak politikai alapon kinevezett hatóságok." (Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter)

"Egy demokráciában a média kontrollálja az államot, és nem fordítva. Ha fordítva történik, akkor az már nem demokrácia."

Egy fontos cikk

mellékes(nek tűnő) részlete:

"Ön hallott arról, hogy az állami intézményekhez nem veszik fel a tanács elemzőit?

Volt ilyen szóbeszéd, hogy a gazdasági minisztériumhoz tartozó intézmények nem vehetik fel őket, utána viszont az illetékes miniszter cáfolta ezt, úgyhogy nem tudom, mi az igazság."


Hallottam arról, hogy a város fenntartásában működő intézményekbe nem vehettek fel elbocsátott istvános tanárokat. S arról is, hogy volt, akinek akkor is utánanyúltak, ha nem önkormányzati munkahelyen kapott állást. S hallani lehetett arról is, hogy nem ez volt az első eset.

Ön meglepődött?

2010. december 26., vasárnap

Szubjektív lapszemle

"A médiatartalmat érintő korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon."

"Nem tudok nem arra gondolni, hogy vajon egy ilyen tárca megjelenhet-e jövőre, hogy a gyalázatos médiatörvény beígérte büntetések és/vagy a puszta lehetőség, a büntethetőség ténye nem lesz-e elég az elgyávításhoz, ahhoz, hogy elgyávuljanak, akik nem hősök, hanem csupán közvetítők és véleménymondók. Nagyon pocsék rend az, ahol hősnek, a sajtószabadság hősének muszáj lenni, hisz az a rend eleve nem lehet demokrácia..."

"... a huszonhetek elnökségét egy olyan ország fogja ellátni, amely többé nem klasszikus parlamentáris demokrácia, hanem legalábbis autoritárius demokrácia, de lehet, hogy már puha diktatúra.”

"A szabályozás a tartalom nélküli előírásokkal és a médiumok létét fenyegető mértékű bírságok kilátásba helyezésével kizárólag a fenyegetettség érzésének fenntartását szolgálja. Nem számít, hogy valaha is kiszab-e a Médiatanács huszonötmilliós bírságot, nem számít, hogy valaha is eljárás indul-e blogok ellen, nem számít, hogy kiszabtok-e valaha is szankciót a közerkölcs megsértése miatt. Önmagában a lehetőség elfogadhatatlan, az elképzelhető legdurvább megsértése a közlés szabadságának."

"Akik most tiltakoznak a médiatörvény ellen, jelentős részben politikai vagy valamely személyes indíttatásból teszik ezt, vagy azért, mert félinformációkból olyan rémképet építettek fel maguknak, ami nem felel meg a valóságnak, és méltányolható, de teljesen alaptalan félelem alakult ki bennük. (...) Januártól bizonyítanunk kell, hogy létezik a sajtószabadságnak olyan felfogása, amely képes valamennyi nyomós, szembenálló érdek megfelelő egyensúlyozására."

"Várhatóan nem a hatósági cenzúra kíméletlen gyakorlása okozza majd a legnagyobb kárt, hanem az az öncenzúra, amely kényszerű gyakorlattá válhat ebben az elrettentő jogi és politikai környezetben."

"Ne legyenek illúzióink, mindannyiunkról van szó, értelmiségiekről, művészekről és nem-művészekről, írástudókról, akik számára húsz év alatt evidenciává vált a véleménynyilvánítás szabadsága..."

***

"Nagy fölháborodás kísérte azt, amikor 2000-ben a jobboldali populista FPÖ Ausztriában egy polgári kormányba nyert felvételt. Az EU szankciókat hozott, és további intézkedések helyett megbízott három 'bölcset', hogy készítsenek helyzetjelentést. Ma, csaknem 11 évvel később, Magyarországon egy kétharmados többséggel kormányzó párt szisztematikusan megcsonkítja a jogállam ellenőrző szerveit. És az EU-tól alig érkezik több, mint zavart hallgatás, jóllehet az intézmény erősebb és a szankciók súlyosabbá váltak."

"2010-ben újra 1948-at írunk: a pártállam második reinkarnációjának évét. Azzal a különbséggel, hogy ideológia helyett a személyi függések rendszere szorítja vasmarokba a nemzetet. De nem szavatolja fennállását külföldi nagyhatalom. Van remény, csak végig kell gondolni."

"Hogy vesztettem. Vagy inkább úgy mondom: most épp vesztésre állok. Még azt sem gondolom, hogy már nem fogunk visszatérni a normális kerékvágásba, de most a nép jóváhagyásával olyan sorvadozásba kezdett az európai szabású jogállam, hogy annak a gyógyulása hosszú időt fog igénybe venni, és aggódom, hogy én azt már nem fogom megérni."

"Ugyanakkor nem vagyok pesszimista, a gyűlöletté fokozódott tartós ellenszenv bizonyosan nem tarthat már sokáig, mert dramaturgiája miatt előbb-utóbb kiüresedik, és unalmas lesz."

***

"A Szabad Magyar Televízió, mint az Amerikai Népszava budapesti forgatócsoportja, olyan felvételek, műsorokat készít, amelyeket a magyarországi televíziókban már nem lehet látni. Beszámol olyan eseményekről, amelyekről a hazai televíziók nem adnak tudósítást, bemutat olyasmit, amit az új magyar médiatörvény a magyarországi televízióknak nem tesz lehetővé. Megszólaltat olyan közszereplőket, akik ma már Magyarországon nem kapnak televíziós nyilvánosságot. Kibeszélnek olyan összefüggéseket, amelyek máshol nem hallhatók.

Update
- bizonyítványmagyarázat
- mi a gond...

2010. december 24., péntek

2010. december 23., csütörtök

Kompország

Európa bírálja a médiatörvényt. Helyreigazítunk, mert mi értjük jól (dehogy -jük – -ik!). Aztán helyreigazítanak... Nincs lényegi kifogás a jegybanktörvény módosítása ellen... De van.

***

Talán Hamvas Béláról olvastam, hogy élete vége felé nem szívesen beszélt magyarul... Megértem.

***

"A mi mondanivalónk nem sok: értjük a magyar Athén fórumát, halljuk a szittya paripák prüszkölését. Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? Az Időre röhögtök, miért legyen másként, mint Szvatopluk után: szent Ázsia nevében törtetni fogtok előre.

(...)

Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza."

2010. december 22., szerda

"Ganz gefährlich" (nagyon veszélyes)

Napok óta ez van: csinálok valamit, amit csinálnom kell, s közben fejben írok, aztán géphez ülök, elolvasok sok mindent, s elmegy a kedvem az írástól.
"Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő."

Most például, hogy elfogadta a parlament a "hatékonyabb, autonómabb és szabadabb" médiarendszerről szóló törvényt, az jut eszembe, nem kellene-e betiltani-bezúzni az 1984-et (néhány éve emelt szinten érettségi tétel volt)... Olyan sokan hivatkoznak rá (régebben is volt déja vu-érzésem), még néhány ifjú embernek eszébe jut elolvasni. De tudom ajánlani Sütő András A szuzai menyegző c. drámáját is. Mármint bezúzásra.

Bár olvasási láztól nem tartok: akik ismerik, évről évre öregszenek, előbb-utóbb kihalnak, a fiatalok meg ezer más szórakozást találnak... Könyvet olvasni? A fikciót magunkra vonatkoztatni, az irodalmat a megismerés egyik lehetőségeként kezelni...? Ugyan kérem. "...a lélek balga fényűzése". A kevesek nem számítanak, nem rajtuk múlik a győzelem.

(Cooper, Az utolsó mohikán... "Neked ki a legrokonszenvesebb szereplő? Válaszod indokold!" A feladat megoldhatalannak bizonyul, a rokonszenves szó jelentése ismeretlen. Lehet még irodalmat tanítani?)

Tegnap hazafelé jövet elkapom a rádióban Elek István néhány mondatát: a médiatörvény kapcsán kérdezték, s "korlátlan előrenyomulás"-ról beszélt, meg arról, hogy az internet korában a kritikus véleményeket nem lehet olyan könnyen elnémítani, mint 10 évvel korábban. Nocsak! Nyílt levél, nyilatkozat...

Az úton meg lehet állni - minél előbb, annál annál kisebb arcvesztéssel. Már annak, akinek ez fontos. Annak, aki arcot adott a hivatalnak... Akinek a hivatal ad arcot, rangot, azok esetében reménytelen.

"Koltay András (a Médiatanács tagja) szerint nem sérül a demokratikus nyilvánosság, egyszerűen gyanakvó a hazai és a külföldi sajtó. Nincsen senkinek semmi félnivalója." Tényleg. Nem sérült ekkor sem. Ott az MTI.

Esztergom, már évekkel ezelőtt: sajtóközlemények tartalmazzák a valós tényeket. Hogy nem úgy van? Dehogynem, úgy kell lennie. Az ország csak utolérte a mintavárost.

Beszélgetések meghívott neves emberekkel a könyvtárban: Vekerdy Tamás, Garamvölgyi László, Jókai Anna, Jankovics Marcell... széles a paletta. Aztán bő egy év után a könyvtárigazgató szabadkozva közli, hogy köszöni az eddigi (lelkesedésből végzett) munkát, de ugye megérti, az állása... (Néhány év múlva 'szimpátiatüntet'. No, igen. Az állása.)

A mai "Die Welt"-ből:
"Was halten Sie von der Entwicklung in Ungarn?
Ergebnis Antwort 1: 65% Ganz gefährlich. Ungarn hat keinen Platz mehr in der EU.
Antwort 2: 19% Halb so wild. Irgendwann kommt auch wieder eine andere Regierung.
Antwort 3: 17% Ist mir egal."

2010. december 20., hétfő

Állapotom

Holnap még iskola, halálos fáradtság, folyamatos rabszolgamunka (=dolgozatjavítás)... Kopó memória, fogyó türelem, komor létérzékelés, ritka öröm... Nem szűnő felháborodás az aljasság, a cinikus hazudozás miatt... Sok fecnin egy-egy mondat, hogy majd megírom...

2010. december 16., csütörtök

Mondatok

A tegnapi:
"...a kapitalizmus legjobb vonásai hiányoznak belőle. Például a személyes szuverenitás vagy a szakmai teljesítmény igénye és megbecsülése. Az emberi minőségé és a szakmai minőségé. A piac árubőséget hozott, önérzetes és öntudatos polgárt nem."

Vannak, aki földig hajolnak, kezet csókolnak, mert a maguk képességeitől nem lehetnének ott, ahol. Ezt értem. De azt nem tudom felfogni, hogy az értelmeseknek miért veri az orra a földet.

A mai:
"Ahhoz, hogy a képviselő testület (sic!) tagjai akadálytalanul tudják végezni munkájukat, az alábbi határozati javaslat elfogadását kérjük a Tisztelt Képviselő-testülettől..." – írja egy képviselő önmaguk érdekében önmaguknak.

Javaslom elalvás előtti olvasmánynak Narcissus történetét.

2010. december 14., kedd

Undor

Olvasom ezt a sajtóközleményt, s nem csodálkozom. Egy legyilkosozott istvános tanárban ilyesmi már nem kelt indulatokat.

Elmeditálok azon, hogy nem sértem-e az új, "hatékonyabb, autonómabb és szabadabb" médiarendszer hatékonyságát, autonómiáját, szabadságát, ha a blogomon beszámolok az érzéseimről: undorodom.

Hezitálás

A buszon
– K. néni mondta, hogy ha van kedvem, elmehetek velük szombaton az Operába a Diótörőre. Valaki nem tud elmenni a hatodikosok közül.
– De hát ez nagyon jó! Erre akartunk jegyet venni már évek óta, de mindig csak nagyon-nagyon drága volt. Még nem is voltál az Operában.
– Nem akarok menni.
– Miért?
– Nem ismerek abban az osztályban senkit. Gyere te is!
– Szívesen mennék, de egy jegy van. Biztos van az osztályban énekkaros, őt ismered.
– Lili, de ő az osztálytársaival lesz.
– Kislányom, erre akarunk téged elvinni évek óta...
– De én szeretek tanulni! A barátaimmal akarok lenni!
– Iskolaidőben lesz, délelőtti előadás?
– Igen.
– Pláne elmennék a helyedben.
– De E. bácsival filmet nézünk történelemórán... Dolgozat után ez a jutalom. Ott akarok lenni.
– Ahogy gondolod. Filmet néztek máskor is, de az Operában még nem voltál. Nagyon szép színház. A diótörő meséjét ismered...

Itthon
Apa keres a youtube-on részleteket, a gyermekben akkor tudatosul, hogy ez balett, azt pedig nagyon szereti. Elbizonytalanodik. Apa megígéri, hogy elkéri E. bácsitól a filmet, hogy itthon ő is megnézhesse. Hezitál. Alszik rá egyet.

Tudom én, hogy az ismeretlen társaságban nem érzi magát biztonságban. De a legjobb ebben az egészben, hogy már szeret odajárni, vannak barátai.

2010. december 13., hétfő

Műértés

Apa megvette 499 Ft-ért a Kincskereső kisködmönt DVD-n, a gyermek megnézte szombaton is, vasárnap is. (A neki tetsző filmeket többször előveszi, bizonyos könyveket többször elolvas/felolvastat – tulajdonképpen megtanulja.) Most, elalvás előtt odaint az ágyához, hogy kérdései vannak: igazán felrobbant-e a bánya, igaziból meghalt-e Marika torokgyíkban... Elmagyarázom neki gyereknyelven, mi az, hogy fikció.

A kérdéssel egyébként irodalomdolgozatok javítását szakította félbe. A Nóránál lényegesen idősebb dolgozatírók között is van, aki valóság és fikció között nem észleli a különbséget. Hányszor mondtam már pályafutásom során, hogy a szépirodalom nem történelmi dokumentum, nem jegyzőkönyv; hogy a művészi hitelesség nem azon múlik, hogy úgy történt-e, megtörtént-e a valóságban, nem ettől függ a mű értéke.

"Nem a való hát: annak égi mássa
Lesz, a mitől függ az ének varázsa."

A műértővé váláshoz elengedhetetlen a "játékszabályok" ismerete és elfogadása. Ezek nélkül a mű hülyeség – sok-sok tizenéves számára.

77

Ma lett 77 éves anyu.

Az unokatestvérétől kapott egy fényképet, rajta a szépanya – Nemes Árvay Julianna –, s anyu most tudta meg, hogy ő is december 13-án született, 1860-ban.


2010. december 12., vasárnap

Most

Ülünk a sötétben a nappaliban, három gyertya ég, s a gyermek azt kérdezi, mit szeretnék karácsonyra. – Szeretetet, lelki békét, nyugalmat – mondom. Most itt alszik mellettem, kiharcolta, engedtünk neki, mert holnap nincs első órám, s ilyenkor egyszerre kelünk. Kicsit be van rekedve, nem lenne jó, ha beteg lenne, mert vasárnap fellépés. – Kicsit még álmodozom – mondta elalvás előtt.

Reggel ágyba kapom a kávét, itt szuszog egy kislány, ölemben a laptop, mellettem az asztalon a forralt bor, írok – mi kell még. Kijavítottam egy sereg dolgozatot, nem végeztem, csak mára abbahagytam... Olvasás közben lecsukódik a szemem.

2010. december 11., szombat

Értékelvű közoktatást?!

Azt olvasom a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján egy sajtóközleményben, hogy "értékelvű lesz a közoktatás", az "elmúlt nyolc év egyik legnagyobb vesztese a létbiztonságában megrendített, pályaképében elbizonytalanított, szakmaiságában méltatlanul megkérdőjelezett pedagógustársadalom."

Na, erről Esztergom pedagógustársadalma tudna mesélni, ha lenne mersze. A dolog pikantériája, hogy az oktatásért felelős államtitkár ugyanahhoz a formációhoz tartozik, mint azok, akik itt helyben szakmaiságukban megkérdőjelezték (s akkor nagyon finom vagyok), létbiztonságukban megrendítették, pályaképükben elbizonytalanították a tanárokat. Az elbizonytalanítás, a példastatuálás olyan jól sikerült, hogy a közvetlenül nem érintett szakmabeliek legfeljebb belül tiltakoztak (külön tisztelet az arcukat vállaló nem nagy számú kivételnek), csendben reménykedtek, hogy nem marad ez így örökké, aztán most ott tartanak, hogy 7 iskolából 5-ben önként és dalolva ragaszkodnak az irracionalitáshoz. (És itt most öncenzúrát gyakorolok.)

A közoktatási törvény vitaanyagában pedig az áll, hogy az " intézményvezetőt − pályázati eljárást követően − a fenntartó bízza meg A) a nevelőtestület és a Pedagóguskamara (átmenetileg a megyei kormányhivatal oktatási osztálya) egyetértésével B) a nevelőtestület egyetértésével2 C) a nevelőtestület véleményének kikérése után legfeljebb öt évre. A pályázat mellőzhető, amennyiben a fenntartó által javasolt személy megbízásával a nevelőtestület és a Pedagóguskamara is egyetért. Ilyen egyetértés hiányában – illetve amennyiben a fenntartó nem kíván javaslattal élni – a pályázati eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyetértés nem alakul ki a három fél között." (kiemelés tőlem)

S mit szól ehhez a két éven belül először 3 százalékos (1 szavazat), másodszor 12,5 %-os (3 szavazat), harmadszor 0 százalékos tantestületi támogatással kinevezett K.L.?

"A vezető-helyettest a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető bízza meg 1-5 évre."

Ki fogja támogatni a néven nem nevezett helyettest?

De vannak a vitaanyagban a hatosztályos gimnáziumok működési feltételeiről is érdekes dolgok - jelentkezők száma, versenyeredmények, tehetséggondozás, kompetenciamérés eredménye, mestertanárok aránya -, amelyeknek az "elit" Szent Imre aligha tesz eleget. Pl. tavaly a 60 helyre 23 vagy 24 diákot vettek fel (27 jelentkezőből). Na, de majd most!

Meglátjuk, milyen törvény lesz a vitaanyagból. S azt is, hogy tartják be a törvényt.

2010. december 10., péntek

Aha!

... azt is aggodalommal figyeli, ahogy a nyugati, polgári demokrácia szisztematikus felszámolása zajlik. „Az európai demokrácia lényege ugyanis az átláthatóság és elszámoltathatóság a közpénzekkel. Ha négy évig kormányoz valaki, akkor el kell számolni azzal, miként alakult az ország adósságállománya, mire ment el az adófizetők pénze. A kormányzat azonban 2002 óta a demokráciának azokat az ellenőrző pontjait, amelyek a költségvetés átláthatóságát és a kormányzat elszámoltathatóságát garantálnák, felszámolta. Ma Magyarországon úgy zajlik fundamentális társadalomátalakítás az egészségügyben, oktatásban, nyugdíjrendszerben, hogy semmilyen vita nem előzte meg. Most nem arról van szó, hogy legyőzzük őket, hanem azért kell dolgoznunk, hogy egyáltalán a jövőről szóló értelmes vita lehetőségét megnyithassuk. Erről szól a népszavazás" – nyilatkozta Orbán Viktor.

2007-ben.

Vö. 2010-ben. Vö. Esztergomban.

2010. december 8., szerda

Ez van

Időm sincs, kedvem sincs... Egyszer fenn, egyszer lenn... De inkább lenn. A közeg változott-e meg, vagy én... Persze, tudom a választ: is. Várakozás. Leginkább Godot-ra.

2010. december 6., hétfő

Levelek

csak úgy hevenyészve, elalvás előtt


alaposan megfontolva, még november végén


egy osztálytárs

2010. december 5., vasárnap

Virágzik



Helyzetjelentés

Ma az IKEA-ban voltunk, sok-sok év után is úgy járok oda, mint Európába.

***

Meggyújtjuk az adventi koszorún a második gyertyát, ülünk egy kicsit a sötétben... Lenn újra szól a tamtam, áhítat kizárva. Nyár óta új lakók vannak az alattunk lévő lakásban, s vagy nagyothallók, vagy antiszociálisak, mert kérés, figyelmeztetés ellenére sem értik, hogy a többiek nem szeretnének a saját lakásukban az ő zeneélvezetüknek kiszolgáltatva létezni. Reménytelen. Úgy kell kezelni őket, mint valami sorscsapást.

***

Tizenhárom munkanap, tizenhárom korán kelés, gondolom, s jön a szünet. Aztán rögtön az jut eszembe: s tizenhárom nappal rövidebb az élet. Advent, várakozás... mire is... Annak, akinek minden józan, sőt optimista számítás szerint kevesebb az előre, mint a vissza, kell-e bármit is siettetni... De lehet-e élvezni a jelen minden percét... Ország, város, szakma, nagyobb és kisebb közösségei az ember életének... Család!

***

Nóra kipucolva kitette a csizmáját az előszobába, a Mikulás mindjárt csomagol: az édesség mellé könyv is jár, a Harry Potter 3. kötete volt az óhaj. Holnap énekkaros buli, talán az is kiderül, hogy a gyermek is felléphet-e az énekkarral a karácsonyi hangversenyen, mostanában ez az izgalom tárgya.

***

Az iskolában mindenki kapott "saját" laptopot. Más operációs rendszer van rajta, mint amit én az itthoni gépemen használok, s már látom, korrepetálásra szorulok. (Pl. többször szükségem lett volna a gondolatjelre, de itt nem találom.)

2010. december 4., szombat

Kis hírek a kisvilágból

"Lemondott az ügynökmúltat is vizsgáló katolikus alapítvány vezetéséről és a keresztényi-zsidó tanács elnöki posztjáról Várszegi Asztrik főapát. Döntését pannonhalmi elfoglaltságaival indokolja. A Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát lemondása miatt megürült Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségére Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspököt választották meg."

Hm.

***

Hallelujah címmel megjelent Leonard Cohen életrajza, Songs From The Road címmel lemeze.

Jaj de jó!

***

Én is ellátogattam ide, és elszorult a szívem.

***

"A demokratikus ellenzéki pártok helyében tanulmányi kirándulásokat szerveznék Esztergomba. Politikusoknak és a választóknak egyaránt. Aki figyel, pontos és részletes képet kaphat arról, milyen lesz Magyarország..."

Én itt élek.

2010. december 2., csütörtök

A nap mondatai

"Legyünk büszkék, hogy a polgármester Brüsszelben van, ez a szakmai sikere" – Nyíri képviselő Tétényi Éváról, a jelenlegi polgármesterről.

"Az ön szakmai sikere pedig az, hogy a biztos úr itt ül!" – ugyancsak ő az előző polgármesterről, Meggyes Tamásról.


(Részletek itt.)