Ezzel a frenetikus előadással búcsúztattuk 2012-t (gratulálunk az esztergomi Bakai Marcinak is, aki ennek a remek csapatnak a tagja).
Békés, derűs, szeretetben töltött, élményekben gazdag új esztendőt kívánok minden kedves látogatónak!
"Módja van az oktatási államtitkárságnak arra is, hogy a közoktatási output, magyarul az érettségi oldaláról nehezítse meg a felsőoktatásba a bejutást. Hoffmann Rózsa sokszor nyilatkozott az elmúlt hónapokban arról, hogy „túlságosan könnyű az érettségi”. Kilátásba helyezte a megnehezítését, részben nyelvvizsgákkal, részben „emelt szintű” érettségi vizsgák kötelezővé tételével. Ez utóbbi eddig – tudniillik, hogy közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak meg a számukra releváns tantárgyakból – az egyetemek döntési körébe tartozott. Érdekes módon nagyon kevés felsőoktatási intézmény ragaszkodott az emelt szintű érettségihez. És nem azért, mert felvettek volna boldog-boldogtalant, hogy hozzájussanak az állami fejkvótához. A – zömében természettudományos – képzéseket biztosító egyetemek vezető oktatói úgy nyilatkoztak, hogy inkább magukra vállalják a felzárkóztató kurzusok költségét. Nem bíznak ugyanis a közoktatás színvonalában: az elavult tantervek és felkészületlen tanárok a felsőfokú érettségire felkészítő többletórákon inkább rontanak, mint javítanak a fiatalok tudásán."
"Drámaian csökken a természettudományos tanári pályát választó fiatalok száma, volt olyan évfolyam az elmúlt években, ahol az országban összesen ötnél kevesebben végeztek kémia-, fizika- vagy biológiatanár szakon."
"A természettudományos tárgyakat tanító tanárok fele kénytelen pluszmunkát vállalni a megélhetéshez."
"A hvg.hu információja szerint több budapesti kerületben már döntöttek az intézményvezetők plusz javadalmazásának megszüntetéséről."Ami egyes kerületekben egy igazgató fizetésének akár a 40%-át is elérte, és ami vidéken (általában) nem is létezett.
"Tankerületi igazgatók: hasonló lesz a feladatuk, mint a nagyobb önkormányzatok oktatási osztályvezetőinek volt eddig. Irányítják az iskolák átvételét és működtetését, döntenek a pedagógusok alkalmazásáról, jelentéseket készítenek az intézményekről."Az oktatási osztályvezető nem döntött pedagógusok alkalmazásáról, mert nem volt az iskolák vonatkozásában munkáltatói jogköre, nem irányította az iskolák működtetését (nem határozta meg a felvételi körzeteket, nem fogadta el a tantárgyfelosztást stb.)
"Rámutatott [Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke]: sok helyen ahhoz, hogy a hittanároknak meglegyen az óraszámuk, másik tantárgyat is kell majd oktatniuk."
"... legkésőbb tavasz elejéig meg kell oldani. Egyebek mellett azt, hogy a korlátozott kapacitású iskolaépületekben miként lehet biztosítani egyszerre több felekezeti hittan óra megtartását, illetve a »megfelelő hitoktatóknak a megfelelő óradíjat.«"
"A magyar kormány az útrakelők tömegei láttán egy idő után valóban érdeklődést mutatott a kinti magyarok sorsa iránt. Távozásuk okának megszüntetéséért továbbra sem tett ugyan semmit, viszont szerette volna, ha előbb-utóbb valamennyien hazatérnek. "
"Mit akar Szindbád?... Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni; – tájban, nőben, tárgyban, az ételek jó ízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos keresztjeiben; és az önalakítás sürgető igyekezete teremti meg tapasztalatainak tárházát és paradox módon állít csapdát egyúttal az igyekvőnek. Élni siet és túlhajtja az érzést. Állandó hely- és helyzetváltoztatása tudniillik a lélek helykeresése, a megállapodás utáni vágy, sajátos módon ezt a különbékét még a test sem képes megélni. Nem hagy maga után semmi mást, csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit."(Huszárik Zoltán: Noteszlapok)
Az oktatásért felelős államtitkár szerint "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet.
"2005-ben Baranya István pszichológus - az Arany János Általános Iskola igazgatójának, az Egészséges Testért-Egészséges Lélekért Pedagógus Egyesület elnökének – fejében fogalmazódott meg az a gondolat, hogy az esztergomi és a környékbeli pedagógusok minden évben szakmai konferencia keretében gyarapítsák tudásukat, és vitassák meg az aktuális oktatási-nevelési kérdéseket. Az ötletet tettek követték, és 2005-ben útjára indult az Esztergomi Pedagógiai Szakmai Konferencia. (...) A Konferencia népszerű és látogatott lett, hiszen minden évben neves szakemberek, jeles előadók gazdagították a programot." (betűhív idézet)
1. A legtöbb vagy az összes tag által osztott sebezhetetlenség illúziója, amely túlzó optimizmussal jár, és végletesen nagy kockázatok vállalására bátorít (magyar azt mondaná: „mi vagyunk a Janik”).2. A racionalizálásra tett kollektív erőfeszítés, abból a célból, hogy csökkentse az olyan figyelmeztetések jelentőségét, amelyek esetleg rábírhatják a tagokat arra, hogy még egyszer átgondolják előfeltevéseiket, mielőtt újra rábízzák magukat a múltbeli döntéseik megszokott sémáira. („Ilyenkor úgy szoktunk dönteni, hogy…”).3. A csoport belső moralitásába vetett feltétlen hit arra készteti a tagokat, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik etikai vagy morális következményeit.4. A riválisok és ellenfelek sztereotip megítélése, miszerint túlságosan gonoszak ahhoz, hogy a tárgyalásra irányuló őszinte próbálkozásaikat komolyan lehessen venni, vagy túl gyengék és buták ahhoz, hogy bármilyen kockázatos kísérletnek ellenálljanak.5. Nyílt csoportnyomás azokra a csoporttagokra, akik a csoport preferált véleményével ellentétes véleményt próbálnak megfogalmazni. A csoport megtorol minden olyan véleményt, amely ellentétes azzal, ami minden lojális csoporttagtól elvárható. (Fellépés az ún. „fekete bárányokkal” szemben.)6. A nyíltan hangoztatott csoportkonszenzustól eltérők öncenzúrája, amely minden egyes tag azon hajlandóságát tükrözi, hogy önmaga számára minimalizálja kétségeinek és ellenérveinek fontosságát. („Ne szólj szám, nem fáj fejem”).7. Az egyöntetűség illúziója a többség véleményéhez konform ítéletek tekintetében (ami részben a deviánsak öncenzúrájából ered, és az a hibás hiedelem súlyosbít, hogy „a hallgatás beleegyezés”).8. Az önjelölt gondolatrendőrök felbukkanása, akik a csoportot megvédik azoktól a kellemetlen információktól, amelyek szétzúznák a csoport döntéseinek hatékonyságáról és moralitásáról elfogadott önelégült vélekedéseket.