2011. január 31., hétfő

Variációk egy témára

Nem tiltja törvény, szervezeti és működési szabályzat etc., de mégis: ki hiszi el, hogy az a képviselő, aki déli 12-től 2-ig, egy társa pedig délelőtt 9-től tart fogadóórát, kíváncsi a választói véleményére, gondjaira, egyáltalán: valóban találkozni akar azokkal, akiket képvisel.

Olyan ismerős a módszer.
Nem tiltotta azt sem semmi, hogy öt évre szóló megbízatást nyerjen valaki (mert 5 évet ír elő a törvény), majd kinevezése másnapján a fenntartó kérésére meg saját elhatározásból írásban beadja munkáltatójának, hogy csak a következő tanév végéig akarja betölteni a posztot, aztán majd újra pályázik, s megválasztása "már szinte automatikus lesz".

Nem tiltotta azt sem semmi, hogy egy elvesztett választás után a vesztes napokig ne adja át a polgármesteri irodát az utódjának, mert nem készült rá, hogy ilyen helyzet előállhat, mert ingóságokat tart ott, mert országgyűlési képviselőként igényt tarthat rá (meg autóra is)...

Nem tiltja azt sem semmi, hogy a város közpénzből 90 milliót juttasson a saját cégének a parkolás üzemeltetésére, s a cég ennél alig többet (103,4) szedjen be ezen a címen; az sem tilos, hogy a tulajdonos pénzt adjon, a tulajdonolt meg a ráruházott hatásköröknél fogva nagy horderejű kérdésekben is önállóan, a tulajdonos megkérdezése nélkül dönthessen.

S az adósságrendezési bizottság igenje, az adósságrendezési biztos aláírása után azt kell gondolnunk, nem tiltja azt sem semmi, hogy továbbra is a város állja a Fidesz-frakciónak kedves emberek magánvádas pereinek ügyvédi költségeit, mert enélkül veszélybe kerülne az önkormányzat működőképessége...

Mi lenne itt, ha a képviselők ezt a mérhetetlen kreativitást választóik érdekében használnák! De legalább azt el tudnák képzelni, hogy választóik értelmi képességeinek átlaga nem múlja alul a választottak értelmi képességeinek átlagát! Arról már nem is beszélve, hogy az erőn túl (innen) az emberlétnek van jó néhány, sokunk által az erőnél többre tartott és állandóbb értéke.

2011. január 29., szombat

Háromnegyed 7 körül ülök a nappaliban a fotelban, s egyszerre csak úgy érzem, mintha valaki hátulról jó erősen belebokszolna a háttámlába, közben beremeg valamelyik nem rendesen bezárt ajtó. Földrengés, gondolom, de a gyermek és apa semmit nem érzékel. Pár perc múlva bekopog a szomszéd, ő is érezte. A beszélgetésre a másik két lakásból is kijön valaki, ők is. És tényleg.

2011. január 28., péntek

Megcsípem magam,

érzem... ébren vagyok, minden rendben.

Egy képviselő a mai Esztergomban diktafonnal, polgárőr jelenlétében fogadja választóit. A képviselő független. Választóitól minden bizonnyal.

***

"Matolcsyt meglepte az állami nyugdíjrendszert választók aránya" – olvasom az újságban. Hűha! Micsoda véletlen!

***

"A Strigonium Zrt., valamint a Hídlap vezetői látogattak el hozzám, akiktől megtudtam, hogy a 34.000 példányban megjelenő lapból 1400 példány ingyenesen jut el minden tokodi háztartásba. A lap már semmilyen támogatást nem kap Esztergom város önkormányzatától, ami jótékonyan hat a függetlenségére, de veszélyezteti a megjelenését. Érdekünk, hogy a környékünk eseményeit hírül adó egyetlen magazin megjelenjen, reményeink szerint most már tokodi hírekkel is" – írja Tokod polgármestere.

Ó igen, a Hídlap független a függetlenségtől. Ingyenesen? Most folyik a kalapozás. A tokodi polgármester több okból is ismeri az esztergomi viszonyokat...

Én ébren vagyok.

2011. január 27., csütörtök

Vannak...

Vannak emberek, akik valakik voltak, és nímandok lettek. Majd egyszer csak felfogva nímand voltukat, kiálltak a sorból, s azt hiszik, valaki-voltuk ott várja őket, ahol elléptek mellőle: visszaballaghatnak, s lehetnek újra valakik. Felismertek egy határt, ám az út a valakihez nem vissza, hanem előre, a vezeklésen keresztül vezet. Ha egyáltalán...

Vannak, akik nem ismernek semmiféle határt.

S mindig vannak új emberek, akik beállnak a sorba, mert valakik akarnak lenni: pedig a folyamat egy adott pontján túl beállni eleve a nímandság jele.

2011. január 24., hétfő

Cui prodest

Január 20-án az adósságrendezés alatt álló városban a képviselő-testület a polgármester indítványára újratárgyalta az egyszer már elfogadott költségvetést. A polgármester álláspontja szerint a Fidesz-frakció 13-án benyújtott, elfogadott, előzetesen senkivel nem egyeztetett módosító indítványa nem teszi lehetővé az alapfeladatok biztonságos ellátását, viszont nagy összegeket fordít nem kötelező feladatokra. A polgármester a 20-ai testületi ülés előtt, 17 órára népgyűlést hívott össze.

"Elfogadta az Adósságrendezési Bizottság kedden, Budapesten megtartott bizottsági ülésén a válságköltségvetést. A bizottsági tagok együtt, az adósságrendezési törvényt figyelembe véve fogadták el több módosítást követően a válságköltségvetést" – áll a Fidesz közleményében január 20-án. Az Adósságrendezési Bizottságban a bíróság által kijelölt biztos, a polgármester, az aljegyző (jegyző híján), a pénzügyi bizottság elnöke és egy képviselő vesz részt, a szavazati arány 4:1 volt.

A másodszori tárgyalás alkalmával a Fidesz-frakció szavazataival – 3 "nem" és 1 tartózkodás mellett – a képviselő-testület is elfogadta ezt a költségvetést.

Január 23-án a Hídlapban (amelyet a város 100%-os tulajdonában lévő Strigonium ad ki, vezetője hatáskörének bővítését már Tétényi polgármestersége alatt szavazta meg a testület) "Négy kérdés két válasz a válságköltségvetésről" címmel jelent meg egy interjú: Tétényi Éva polgármester és a fideszes frakcióvezető az interjúalany. Tétényi röviden válaszol, álláspontja változatlan. Érdemes alaposabban megnézni a frakcióvezető válaszait.

"... kedden megtartott Adósságrendezési Bizottsági ülésen a gondnok Úrral egyetértésben született meg az a válságköltségvetés, amely a törvénytelenül elindított adósságrendezés minél hamarabbi befejezését és a vagyonfelosztás elkerülését eredményezheti."

"A polgármester asszony által törvénytelenül Esztergom ellen elindított adósságrendezési eljárás miatt csak kötelező feladatokat láthat el az Önkormányzat..."

"...az általa törvénytelenül elindított csődeljárás..."

"... a Tétényi Éva által törvénytelenül elindított adósságrendezési eljárásból már nincs visszaút..."

Az "epiteton ornans" kiemelése mutatja: minden lehetséges alkalommal ezt kell sulykolni, a nép automatikusan ezt kösse az adósságrendezéshez, mert ha sokszor mondják, igaz is lesz: hiszen a nép gyermek, s a frakció ismeri valódi érdekeit, nem kell fölösleges dolgokkal terhelni. A politikussá válás egyes számú parancsa: légy papagáj? A 2. számú: nézd hülyének az embereket? De mit is akart a frakció? A meglévő mintegy 25 milliárdos hitel mellé újabbakat felvenni.

("A kedden megtartott Adósságrendezési Bizottsági ülésen a gondnok Úrral egyetértésben született meg az a válságköltségvetés...." – a fölösleges nagybetűk nagy-nagy tiszteletről tanúskodnak. Vagy valami másról.)

"Sajnálattal vettük tudomásul a január 13-ai testületi ülés előtt, hogy a Tétényi Éva polgármesterasszony által benyújtott válságköltségvetés a vagyonfelosztás szakadékába sodorná Esztergomot és ezért volt szükség a módosító indítvány beadására."

A város eladósodását nem Tétényi Éva idézte elő. Elkészített egy válságköltségvetést – ennek hiányában rendelhetné el a bíróság a vagyonfelosztást. Előterjesztése a város alapfeladatainak ellátásáról szól. (Újabb hitelek felvétele nélkül. Mit ajánlott a frakció az adósságrendezési eljárás megkezdése előtt? Hitelfelvételt.) Ezután jöhet a hitelezőkkel a megegyezés.

"A Fidesz-frakció továbbá arra törekedett, hogy a város működtethető legyen, az intézmények a Tétényi Éva által indított csődeljárás ellenére is életben maradjanak."

Csakhogy a számok nem igazolják a frakcióvezető szavait: az egyes közoktatási intézmények esetében a Tétényi költségvetéséhez képest a Fidesz-frakció által benyújtott és elfogadott költségvetésben az eltérés 10 milliótól 78 millióig terjed. A Tétényi előterjesztéséhez képest a frakció a kilenc óvodának összesen 112 995 000 forinttal kevesebbet szavazott meg, az általános iskolák együttesen 103 millióval kapnak kevesebbet, a középiskolák 157 595 000 forinttal, a Montágh magában 193 millió forinttal.

"... fél éven, egy éven belül jelentős esztergomi intézményeket kellett volna bezárni."

Hogy mi van? Kellett volna, ha a Tétényi-féle költségvetést fogadják el? De a frakció megvédte intézményeit a romboló szándékú Tétényivel szemben! Újbeszélül minden az ellenkezőjét jelenti.

"... olyan törvénnyel szembemenő tételek is szerepeltek költségvetésében, mint például 4,5 millió forint polgármesteri reprezentáció, vagy 6 millió forint reklám."

Tényleg megáll az ész. Kik szavaztak meg maguknak már az adósságrendezési eljárás alatt a ciklus végéig havi 20 ezer forintot telefonra, 6 ezret internetre? (Apropó: visszavonták már?) Vagy 30 millió forintot Meggyes Tamás és a Fidesz-frakciónak fontos emberek magánvádas ügyeinek ügyvédi költségeire? Hogy hogy nem megy a törvénnyel szembe a nem kötelező úszásoktatás finanszírozása (90 millió helyett végül "csak" 40 millió a "kicsit terhes" kategóriája), a heti 10 testnevelés költségei, a Strigoniumnak juttatott 90 millió (ki látott már olyat, hogy 90 millióba kerül beszedni a valamivel több mint 100 millió parkolási díjat)? A polgármester majd csapvízzel kínálja a hozzá érkező vendégeket. (Emlékszem, Meggyes Tamásnak sem volt reprezentációra egy fillérje sem: 2002-ben, mikor a város visszavette az Istvánt, eljött köszönteni bennünket: a könyvtárban hidegtálas állófogadás volt. Nyilván egy szponzora áldozatkész adományából.)

Az 1996. évi XXV. törvény mellékletében (adósságrendezés alatt ellátandó feladatok) ez áll:
"20. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját".

30 millió perekre szükséges a képviselő-testület működéséhez, 4,5 millió reprezentációra nem. (Hogy a reklámfelületek körüli anomáliát már ne is említsem.)

"... a város elveszítette a »gyermekek városa rangját«..."

No még egyszer: ki szán kevesebb pénzt a bölcsődére, az óvodákra, az iskolákra? Úgy van: a Fidesz-frakció (kezdek beletanulni). Mennyi pénz van a Szent Miklós Alapban? Ki fordította másra? Ki ad 0 forintot a költségvetésben a városi játszóterekre? Ki tervez összesen 10 millióval kevesebbet a rendszeres gyermekvédelmi támogatásokra? Válasz: a Fidesz-frakció.

"... és megszűnt a szociális gondoskodás rendszere, intézménye Esztergomban."

Ki ad mintegy 40 %-kal kevesebb pénzt a Glatz Gyula Szociális Központnak? Ki tervez lakásfenntartási támogatásra 1/3 annyi pénzt, mint Tétényi, bérpótló juttatásra alig több mint a fele összeget, átmeneti szociális támogatásra kevesebb mint a harmadát? Válasz: a Fidesz-frakció.

"... leállnak a beruházások, ezáltal megáll a fejlődés..."

A beruházások leálltak, amikor Tétényinek még eszébe sem jutott, hogy polgármester legyen. Tudom, ezt úgy kell mondani: a beruházások szüneteltek/nek. A leállás Tétényi bűne. Újbeszélül.

Az internetre a napokban kikerült beszédében a választási vereség éjszakáján azt mondja a volt polgármester: "Arra kérlek benneteket, hogy ne aggódjatok, ne adjátok fel, tovább fogjuk csinálni, és meg fogjuk valósítani mindazt, amire szüksége van ennek a városnak, és meg fogunk akadályozni mindent, mindent, amitől viszont félni kellene a mi közösségünknek. Sem a mocskos kezüket nem dughatják bele a kasszába. Az ilyen néhány misis bűnözőket le fogjuk takarítani a pályáról, meg fogjuk védeni az embereket: benneteket, a hivatalban dolgozókat, a cégeknél dolgozókat, mindenkit, aki segített nekünk. Meg fogjuk tudni őket védeni, és ezeket az embereket pedig, én azt gondolom, hogy (hosszan keresi a megfelelő szavakat) abba a helyzetbe fogjuk hozni, ami hozzájuk illik. El fogjuk róluk mondani, be fogjuk róluk bizonyítani, hogy mit műveltek. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy nincs semmi sem veszve, tudjuk tovább csinálni a munkánkat."

"... a mi közösségünk" 4838 fő volt 2010. október 3-án – ennyi szavazatot kapott összesen a 10 fős frakció, ennyivel szereztek a testületben kétharmadot. Esztergomban a választásra jogosultak száma az önkormányzati választások idején 23 931 fő volt, közülük 12 786 ember járult az urnákhoz.

2011. január 23., vasárnap

A magyar kultúra napja

A Szent István Egyesület szervezte, rendezte a városi emléknapot: Stróbl László címzetes igazgató mondta a köszöntőt, Holló Ervin, az egykori Szent István Gimnázium egykori tanára tartott ünnepi beszédet, egykori istvánosok adták a műsort, vendégként fellépett az Ars Musica. A hivatalos Esztergom nem képviseltette magát, magunk között voltunk.

A szónok civilizáció és kultúra különbségét érzékeltette, a sokszínű magyar kultúrához való személyes viszonyáról beszélt – mint egy valódi értelmiségi, akinek a kultúra az otthona, mindennapi kenyere, fejében lévő, gesztusait, viselkedését meghatározó tudás. (A jó szónoklat első számú kritériuma a hitelesség.) A műsor Liszt és Kodály, József Attila és Sík Sándor műveiből, népdalokból és kórusdarabokból állt össze.

Az egyesület őrizni, elevenen tartani kívánja a Szent István Gimnázium emlékét – ezt ott tegnap mindannyian átéreztük. Megrendítő és felemelő élmény volt.

Fotók itt.

2011. január 20., csütörtök

Archiválok (3.)

Az egyik karácsonyi könyv Heller Ágnes New York-nosztalgiája. A nevét egyetemista koromban hallottam először, tudszocon (igen, akkoriban volt ilyen tárgy) emlegette a fiatal tanárnő, elismerően. Ez néhány évvel a '73-as filozófusper után volt. Úgy látszik, nincs új a nap alatt.


"Mindig az üldözött áll ki az eszméiért, nem az üldöző."

"Ez tényleg nem Fehéroroszország, ahol az újságírókat agyonlövik. Itt legfeljebb kussoltatják őket. És nem is Irán, ahol filozófusokat börtönbe vágnak. Itt csak módszeresen lejáratják, a hitelüktől, szavahihetőségüktől, erkölcsi integritásuktól
fosztják meg őket."

"A támadásnak erre a fajtájára nem lehet felkészülni, mert demokráciában az emberek arra vannak beállítva, hogy demokrácia van."

"Az intellektualitást negatív jelenségként olyanok szokták említeni, akiknek problémájuk van ezzel a fogalommal. Pozitív, szabadon használható értékként az nem tudja elképzelni, aki képtelen tisztázni a benne egyszerre fellépő, nagyobb- és kisebbrendűségi érzéseket."

"Tiltakozunk a jelentős magyar filozófusok ellen indult, alpári hangvételű sajtótámadások miatt! A ténybeli valótlanságoktól és tévedésektől hemzsegő, prekoncepciózus szövegek közlése olyan súlyos károkat okoz a magyar kultúrában, amelyek miatt erkölcsi kötelességünk ilyen módon is kifejezni megdöbbenésünket."

2011. január 19., szerda

Zűrzavar


Életemből 10 év Balassagyarmathoz kapcsolódik. Pontosan tudom, hogy a város melyik pontján található ez a szobor, tudom, hol van Madách emléktáblája, hogy mi köze a költőnek a városhoz... Ismerem gyarmati képzőművészek, Farkas András és Réti Zoltán Tragédia-illusztrációit, tudom, mennyit kutatta Kovalcsik András a drámai költemény korai kiadásait... Többször jártam Madách csesztvei kúriájában... Tudom, hol volt az a híd, amelyiken keresztül a költő szülőfalumba kocsizott (ha ma jönne, elhaladna a házunk előtt), tudom, hol az az udvarház, amelyikben Veres Gyula lakott, akinek a gyámságára bízta a gyerekeit... Az egyetemen egy teljes szemesztert hallgattam Kovács Kálmán feledhetetlen előadásait a Tragédiáról...

Olvasom a hírt a Madáchról elnevezett díj idei kitüntetettjeiről...

Balassagyarmatról 23 és fél éve elköltöztem, de személyesen ismerem a megyei önkormányzat illetékes bizottságának elnökét és egyik külsős tagját, aki egykori tanítványom, s ma Balassagyarmat alpolgármestere. Személyesen ismerem a város polgármesterét is.

Ezt olvasom a megyei önkormányzat honlapján:

"4. A Nógrád Megye Madách Imre Díja odaítélésével kapcsolatosan [az adott bizottság] előzetes véleményt ad a közgyűlés elnökének."

"(1) Nógrád Megye Madách Imre Díja adományozható egyéneknek és közösségeknek a tudomány, az irodalom, a művészetek és a közművelődés terén végzett kiemelkedő tevékenységért; külföldiek számára a Madách életmű gondozásáért, fordításáért, kutatásáért.
(2) Az átadás ideje: minden évben Madách Imre születése napja (január 21.) alkalmából Balassagyarmaton rendezett ünnepség keretében."

Nem tudom, ismerőseim miként szavaztak, nem tudom, hogy gondolkodnak, milyen emberek lettek... De ha január 21-én ott lesznek az átadó ünnepségen, semmit sem értettek meg Madáchból. A halottak nem tiltakoznak. Az életben iszonyú a zűrzavar.


(A Madách-szobor fotója innen. )


Update 01.20.

Becsó Zsolt az MTI-nek kifejtette: a döntést már egy hónapja meghozták, az azóta publikus, ezért olcsó népszerűséghajhászásnak tartja, hogy az ellenzéki képviselők most csinálnak belőle "patáliát". Mindenesetre - tette hozzá - örömmel üdvözli, hogy egymásra talált az MSZP és a Jobbik. A két pártra utalva azt mondta: "Lucifer szavaival élve, nem adhatnak mást, csak mi lényegük".

Szegény politikusok: békaperspektívából az egész világ mocsárnak látszik.


2011. január 18., kedd

Archiválok (2.)

Nagyon szeretem Csehovot. Négy fantasztikus előadást őrzök az emlékezetemben: a kaposváriak Cseresznyéskertjét Ascher rendezésében (Ranyevszkaja Igó Éva volt, Lopahin Lukáts Andor, Sarlotta Ivanovna Pogány Judit); a pesti Katona Három nővér előadását szintén Ascher rendezte (azt hiszem, legtöbben ezt láthatták); a moszkvai Művész Színház Ivanovját Szmoktunovszkijjal a főszerepben és három egyfelvonásost az Esztergomi Várszínházban Vidnyánszky Attila rendezésében. Akkor hallottam először Vidnyánszky nevét: nyaranta mást is láttam tőle itt, figyelemmel kísérem a pályáját, ha rendezéseiről (a körülmények és a távolság miatt) nincs is személyes élményem. Tudom, hogy nagy formátumú rendező.

"Én egy elég határozott színházeszmény mentén létezem, elég régóta csinálom, és nagyon komoly visszaigazolást kapok Debrecenben, és nemzetközi szinten is. A szakma elmúlt húsz évének nagy bűne, hogy azt hazudta magának - tisztelet a kivételnek -, hogy alá kell másznia a közönség ízlésének, és ezzel hihetetlenül lezüllesztette a repertoárt országos szinten"nyilatkozta karácsony előtt az Origónak.

Vidnyánszky lehet a Nemzeti Színház következő igazgatója: "Erről nem tudok nyilatkozni. És azt gondolom, nem is nekem kell nyilatkoznom róla. Zajlanak folyamatok, majd kiderül... Nem titkoltam soha, hogy érdekel a téma." Erre az interjúra született ez a nyílt levél.

A mű él, a mű hat, ha él és hat (bár a színházi alkotás tünékeny) – az alkotó halandó. Elhiszem Vidnyánszkynak, hogy képes lesz színvonalas színházat csinálni. Mégis, messzi kamaszkoromból beúszik az emlékezetembe egy mondat Bodnár Erika hangján: "... megtenni az utat, tisztán, miért nem lehet?" (Szakonyi Károly Életem, Zsóka c. darabjából készült tévéfilm végén hangzik el, nem is emlékszem másra belőle, bár most utánanéztem.) Miért?

2011. január 17., hétfő

Archiválok

"Csak bátorság! címmel közölt interjút vasárnap Schiff Andrással a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A zongoraművész azt mondta, nem játszik többé Magyarországon, ahol nemkívánatos személy lett. "

Részlet az eredeti cikkből, FAZ: "Was in Ungarn geschieht, erinnert mich an manche schlimme Diktaturen: Politiker mischen sich in Sängerbesetzungen ein, bestimmen, wer im Orchester erste Klarinette spielt; gegen Róbert Alföldi, einen exzellenten Regisseur, Direktor des Nationaltheaters, läuft eine ekelhafte Hetzkampagne, weil er schwul ist. Und es ist auch unerhört, was mit Ádám Fischer passiert ist."

Soha nem hallottam Schiffet élőben, ezek szerint már nem is fogom. A nyáron Salzburgban is kerestük a nyomát. Mikor Nóra kicsi volt, a tévében vetíttek róla egy jó órás portréfilmet, sok zenével – ezt felvettük videóra, aztán a gyermek még 3-4-szer megnézte. Ideje újra elővenni.

Azt mondja a riporter: "In der fidesz-nahen Zeitung „Magyar Hírlap“ wütete daraufhin der Publizist Zsolt Bayer, Gründungsmitglied von Fidesz und persönlicher Freund Viktor Orbáns, 1919 seien nicht genug Linke ermordet worden, und nannte Sie namentlich in einer Reihe mit anderen Juden („Cohen und Cohn-Bendit und Schiff“).

Gyönyörű. Ez itt állítólag Európa. Ennek ellenére nem gondolom, hogy Schiff persona non grata lenne a szülőhazájában, a hivatalos politika (Magyarország pláne) nem azonos nevezett publicistával. Mégis megértem. Elment annak idején Márai is. Más okból, és nem is jött vissza. Elment Thomas Mann is. Ő sem tért vissza.

Országimázs. Központ sem kell hozzá.

"Kunst kann die Politik nicht ändern, aber Künstler sind frei denkende Menschen, die ihre Meinungen äußern, und das kann vielleicht auch andere zu mehr Zivilcourage inspirieren.

2011. január 16., vasárnap

Volt egyszer egy zenekar

Egyik-másik néven kicsit gondolkodnom kell már, először csak a keresztnév ugrik be. Jól táncolnak, szépek, derűsek, fiatalok. A megszokott színvonalú istvános műsor. Ennyien maradtak. De itt vannak azok is, akik közelebbi, távolabbi iskolákba emigráltak. Az egyik osztályfőnök érzelmes, a másik gyakorlatias beszédet mond. S a színpadon vannak azok is, akik a hétből öt évig, illetve majd' 4 és több mint egy évig látták el ezt a feladatot. A nézőtéren a vendégek között ott ülnek a már nyugdíjasok és a kitelepítettek. A helyszín szép, de nekünk idegen. A folyosón elhalad mellettünk a "nagytudású", a "3%", köszönés nélkül.

Pénteken szalagavatón voltam. Volt egyszer egy zenekar. Ez volt az.

2011. január 15., szombat

Mi a helyes ? V.ö.

Válasz a Kossuth téri demonstrálók kiáltványára - Közlemény a törvény szövegének helyes értelmezéséért - A NMHH Kommunikációs Igazgatóságának és a Médiatanács Szóvivői irodájának közös közleménye (OS)


"Meglepetéssel, ugyanakkor örömmel olvastuk a Médiatanácsnak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a január 14-i tüntetés kiáltványára válaszul írt közleményét. Meglepetéssel, mert magától a jogalkalmazótól kaptunk nyilvánvaló bizonyítékot arra, hogy a médiatörvény nagyon súlyos jogértelmezési csapdákat rejt. Örömünk annak köszönhető, hogy miután a leírtak alapján a jogalkalmazó is hitet tett a sajtószabadság mellett, minden bizonnyal a tüntetők mellé áll, és támogatja, sőt remélhetőleg maga kezdeményezi a törvény visszavonását. A Médiatanács és az NMHH állításait a törvény szövege alapján a következőkkel cáfoljuk." A Szól a Rádió Facebook-csoport közleménye

Update 01.06.

Megint: hogy van ez? V.ö.

Megnyugodtam

"... amíg őt a magyar közéletben látják, addig senkinek nincs félnivalója attól, hogy Magyarországon nem lesz sajtószabadság."

2011. január 12., szerda

Mégis: Európa

"Egyre több szülő dönt úgy észak-Abaúj településein, hogy a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolába íratja be gyermekét."

Másfél éve voltunk Kassán (írtam, hogy megyünk, de hazaérve az akkori istvános események elsodorták a beszámolót).

Megtaláltuk Márai szobrát



(nem éppen polgári környezetben),


gyerekkori lakóházát,


a múzeum (a kiakasztott tájékoztató porrétege alapján ítélve: régen) zárva volt.
(Mégis: Európa. S lehet, hogy Kassa nyugatabbra van?!)


És jártunk természetesen a dómban, tisztelegtünk Rákóczi előtt...


megkerestük Szent Erzsébet szobrát is.


(Fotó: egy kivételével Rafael Balázs)


Update 02.04.

"Meggyalázták Márai Sándor kassai szobrát"

2011. január 11., kedd

Az ember ezt olvas, azt olvas, s vannak mondatok, amelyek szíven ütik: "Vagy nyerünk, vagy vesztünk, de az hallatlan, hogy meg se hallgassanak."

"... nem a személyem, az eljárás a figyelemre méltó."


S azóta a módszerek micsoda forradalmi fejlődésen mentek keresztül!

2011. január 10., hétfő

Arról írnék, ha nem szólítana a kötelesség, hogy szombaton voltam a Müpában – hogy mennyire szeretek odajárni! –, Puccini A Nyugat lánya c. operáját közvetítették a Metből, jó volt. Aztán 20 méteres látótávolság mellett 3o km/órás sebességgel araszolgattunk haza.

2011. január 9., vasárnap

Egyenlő munkáért...

Dolgozatokat javítok egész nap, máson gondolkodni nincs időm. Azt azért kiszámoltam, hogy 125 gyereket tanítok magyar nyelvre és irodalomra – ez két tantárgy. (Van egy 11 fős németes csoportom is, heti 5 órában – dolgozatjavítás szempontjából összehasonlíthatatlan.) Ha csak havi egy jegyet akarok adni mindenkinek, az 250 dolgozat (+ a német) havonta. Ha egy dolgozat kijavítása átlagban 15 perc (egy tollbamondásé kevesebb, egy témazáróé sokkal több, egy fogalmazásé is; az sem mindegy, hogy milyen évfolyamokon tanít az ember; egész biztos, hogy középiskolában az átlag 15 perc kevés...), akkor a 250 dolgozat havonta 62 és fél óra.

22 a kötelező órája az általános iskolai és a középiskolai tanárnak is – a tanított szaktól függetlenül. Hány dolgozatot javít egy testnevelő?

A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a kollégiumi nevelőé 24. Ők mennyi dolgozatot javítanak? (És a dolgozat összeállításáról nem beszéltem. Az órai készülésről sem.)

Hány órás munkahétért kapja a magyartanár az alapfizetését? És a testnevelő? És a napközis? És a kollégiumi nevelő?

Lehet irigyelni.

2011. január 8., szombat

Ceruzaforgácsok

A piacon koromsötét, amikor a buszhoz botorkálok, a volt Granvisus előtti járdán jegesre taposva a hó, a buszvégen szintén. Pénteken nagypiac, az árusok előbb nyitnak, egyik-másik bódéban már ég a villany. Nem mentek el... Megszavazták maguknak... kommentálják az emberek a másodszor is határozatképtelen testületi nem-ülést.

***

Igaz-e, hogy a NMHH jogköre a külföldi tulajdonú, külföldön megjelenő sajtótermékekre is kiterjed?
– Nem, de lenne rá igény.

***

Van remény épeszűnek maradni.

2011. január 7., péntek

Párhuzamok

"Kuba nagyon szegény és több mint 50 éve nincs normálisan működő civil társadalma. Nagyon komoly értékválság van, alapértékek rendültek meg, és a kubai ember önértékelése is erősen sérült. Nemcsak politikai, hanem szociális és morális újjáépítésre is szükség lenne. Meg kell tanulnunk újra normálisan együtt élni, mert elfelejtettük, hogyan kell."

Magyarország nem nagyon szegény, de több mint 60(?) éve nincs normálisan működő civil társadalma. Nagyon komoly értékválság van, alapértékek rendültek meg, és a magyar ember önértékelése is erősen sérült. Nemcsak politikai, hanem szociális és morális újjáépítésre is szükség lenne. Meg kell tanulnunk újra normálisan együtt élni, mert elfelejtettük, hogyan kell.


2011. január 6., csütörtök

Forma

Évnyitón (évzárón) szelíden kihúzom a gyerek kezét a zsebéből megy a Himnusz. Közben látom, hogy egy anyuka zsebre tett kézzel áll, és intenzíven rágózik.

A templomban, karácsonyi hangversenyen tőlem 5-10 méteres távolságra három sapkás férfi is ül.

Csokonai A Reményhez c. versét tanítom. Az óra végén összefoglalásként a tragikus tartalom és a játékos forma összefüggéséről beszélek. Arról, hogy a forma tartást ad, nem engedi, hogy összezuhanjon az ember, bár volna rá oka. Egészen hétköznapi példákat hozok... És egy fiú: – Ezt szépen mondta a tanárnő.

S erről eszembe jut József Attila, aztán az alábbi vers.

Szilágyi Domokos: Mozart

Ó, vidámnak, mert fiatalnak
lenni s maradni, szomorún is
és megvénült-fiatalul!
kacagni, míg a kacagás
titokban zokogni tanul!
játszani s a játék titokban
holt-súlyossá komolyodik:
megrendeltként szabadnak lenni
a legutolsó hangjegyig!
Nehéz volt? bekopogtatok,
gondterhelt élő, víg halottnál.
Azt akartam: a világ
észre se vegye, hogy fáj.

2011. január 5., szerda

"Ma egy normális színházi szerző negyvenöt percnél hosszabb felvonást nem ír, holott húsz éve még ötvenöt percet is kibírtak a nézők. Csökkent az emberek koncentráló képessége, ezt a színházban egzaktul mérni lehet." (Interjú Spiró Györggyel az Élet és irodalomban)

Irodalomórán is teljesen egzaktul lehet mérni: régen azért olvastam újra évről évre (pláne, ha közben egy év kimaradt) a tanított műveket, mert a gyerekek minden apró mozzanatra emlékeztek, nekem meg az egész szempontjából elhanyagolható mozzanatok kiestek. Ma súlyponti részletek felidézésével is gondban vannak. A koncentráló képesség nemcsak időben, hanem mélységben is megváltozott. S nem kell itt a Bűn és bűnhődésre gondolni, így van ez egy indiánregény esetében is.

2011. január 4., kedd

Amit látunk és amit láttatnak

"... láttat egy világot a kormány, amit jól érzékeltetnek a járomba fogott közmédiumok műsorai: ebben a világban rend van és közbiztonság, ebben a világban megvédik a nyugdíjakat, Schmitt Pál a világ egyik legautonómabb személyisége és ez a médiatörvény »igazi európai szabályozás«. Mi azonban inkább azt a világot láttatnánk továbbra is, amelyben élünk."

Nálunk már egy-két éve is rend volt és közbiztonság, sosem látott fejlődés; öregek megbecsüléséről, Szent Miklós programról, okos beruházásokról, színes kulturális ajánlatról, anyagi és szellemi gyarapodásról hozsannázott a helyi elektronikus és nyomtatott média. (Ja, és elit iskola alapításáról.)

Csak utolérte az ország államalapító királya városát.

2011. január 3., hétfő

Továbbra is?

2011. január. 3. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye

2011. 01. 03

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Köztársaság elnökének újévi köszöntőjében előfordultak félregépelések, helyesírási hibák.

A tévedést elismerjük, és mindent elkövetünk, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.

Fontosnak tartjuk továbbra is, hogy az igényes, választékos szép magyar beszéd és annak írott változata minél nagyobb figyelmet kapjon a későbbiekben, nem csak a készülő alkotmányban, hanem a hétköznapokban is!



Budapest, 2011. január 3.

Forrás itt.

És kijavítva itt.

Ha nem tudnám, hogy az első számú közméltóság mellett a legkiválóbb szakemberek dolgoznak, már szabotázsra gyanakodnék.



Ágyúval verébre

Nem szeretem a trágár beszédet, a közönségességet. De... (És itt most megspórolom azt a kört, hogy pl. ki mindenki melyik verse elé lehetne(?) kitenni a figyelmeztetést.) Nem kedvelem a rapet. (Az adott előadó, az adott szám értékét sem tudom megítélni.) Még sosem hallgattam a Tilos Rádiót.

De nevetségesnek tartom ezt az egész cirkuszt.
– Valakinek az a munkája(?), hogy figyeli és feljegyzi, hogy pl. a Tilos Rádióban 2010. szeptember 2-án 17 óra 53-kor leadtak egy amerikai angol szlengben énekelt számot, amely alkalmas a 16 év alattiak szellemi, erkölcsi fejlődésének káros befolyásolására.
– A hatósági ellenőrzés megállapításaiban összefoglalják az előadó pályafutását, megvizsgálják a 2000 és 2009 között letett nyelvvizsgák számát, angolból külön az alap-, közép- és felsőfokra bontva. Ez az érvelés része.

Vajon a hatósági ellenőröknek van fogalmuk arról, hogy egy nyelvvizsgán milyen nehézségű szöveget, hányszor hallgat meg egy vizsgázó? Hány 16 év alattinak van felsőfokú nyelvvizsgája? Felsőfokkal biztosan értik-e a szlenget?

Hogy mi van? Ágyúval verébre...

Aztán jön a közlemény: munkaszüneti napon is dolgoznak, de nem akarnak érteni semmit.

Két megjegyzés:
– Kíváncsi lennék, hogy hányszor folyt hatósági vizsgálat a közszolgálati tévécsatornáknál: az esti mesére váró gyerekek hányszor látnak filmelőzetesként szellemi, erkölcsi fejlődésüket károsan befolyásoló gyilkossági és szexjelenetet, mert a csatornák nem tartják be a kezdési időpontot (pont a mese előtt kell filmelőzetest adni?). Ott kisgyerekek ülnek, a filmek szinkronizálva vannak.
– Egy publicisztikában lehet ironizálni, blogon is, kommentben is, itt a magánember beszél. De egy ható
ság szereptévesztésben van, ha ironizál. Nem azért fizetjük közpénzből, hogy érzékenykedjen (és/vagy kioktasson).

2011. január 2., vasárnap

2010

A blog

Az idén megkétszereződött az oldalmegjelenítések száma. Nem tudom, ez hogyan korrelál a látogatók számával, mert a sablonváltással a korábbi adatok elvesztek.
A legnépszerűbb poszt a "Csalva-csalatva" – májustól látom, szinte nincs nap, hogy ne olvasná valaki ((meg)figyelnek). Ezután következnek azok a bejegyzések, amelyekben a helyi választással, a 10 testnevelésórával és az Istvánnal foglalkozom: Tétényi Éva, Megáll az eszem, és ácsorog..., Nyolcezer-száztizenheten, Évforduló, "Bűneim", Lehet más, Jó reggelt, Esztergom!, Iskola a határon.
Magyarországon kívül 9 országból érkeznek a látogatók, a legtöbb Németországból és az Egyesült Államokból.

Az István

Július óta nem létezik. S ahogy hallom, s amint tudható volt: nincs semmi "elit" a helyén. A létszám jó, ha kétharmada a korábbinak, a valamikori főállású istvános tanárokból négyen marad(hat)tak, és nincs ott már sem az iskolatitkár, sem az oktatástechnikus.
A Szent Imre igazgatója a 2 év alatt 3-szor igazgatói megbízást elnyert K.L. A véleménynyilvánításra feljogosított bottyános tantestületből egyetlen szavazatot sem kapott, de bizonyítottan alkalmas. Az intézményben a 10 testnevelésóra nyilván nagy népszerűségnek örvend, hiszen megszüntetését nem kérték.

Munkaügyi perünkben ítélet még nem született.

Városi politika

Az év legnagyobb városi közéleti eseménye, hogy Meggyes Tamás elbukta a polgármesterséget, de egyéni mandátumot szerezve bejutott a testületbe. A 9+1 fős fideszes frakció 4 tagja új, s a tízek úgy viselkednek, mint a korábbi ciklusban a tizenkettek: meglehetősen sajátosan értelmezik a "képvisel" szó jelentését.
Tétényi Éva egymaga 8117 szavazatot (64,36%) kapott, a 9+1 fideszes összesen 4838-at. A számokból jól látszik, hogy a város nagyon le akarta zárni a Meggyes-korszakot – a pártok, a jelöltállító egyéb szervezetek, az emberek eddig gondolták végig a váltást. A demokráciát is tanulni kell (ha még lehet).
A polgármester adósságrendezési eljárást indított, az ex-polgármester és köre pedig azt állítja, hogy Tétényi Éva másfél hónap alatt csődbe vitte a várost. "Szó bennszakad, hang fennakad..." Ha az emberek itteni tapasztalataik birtokában ezt elhiszik, akkor nincs remény. Akkor jó 100 évvel később kellett volna születni. Vagy máshol.

Privát

Van munkahelyem, dolgozom, sokat. Más, mint az István. Én is más vagyok, vagy talán pontosabb: ugyanaz vagyok, de könnyebb lenne, ha más lennék. (Ez nyilván értelmetlennek tűnik – nem baj.)

A gyermek beilleszkedett új iskolájában, lelkiismeretesen tanul, vannak barátai, jól érzi magát. Az utazás révén sokat önállósodott, nagyon fontos volt, hogy fellépett a karácsonyi hangversenyen (elalvás előtt az ágyból gyakran "koncertezik"), meg akar felelni (pl. nem jó atlétikából: az ősszel elment futni a lakótelep körül, mert az első mérés alapján azt mondta a tanár néni, hogy ez csak hármas lenne). Itt szereti az angolt, november óta nagy kedvvel németet is tanul (nem tőlem; az oroszt felfüggesztettük, egyszerűen nincs rá időm), elégedett a tanáraival. Erősen kamaszodik, a mondatok "nem"-mel, "de"-vel kezdődnek, állandó csörtéink vannak a rendetlenség miatt... A kisgyerek is él benne, egyetlen este nem maradhat el sem a könyvből-mese, sem a fejből-mese – lehet, hogy így lesz menyasszony koráig.

Utaztunk is az idén: Ausztria (nekem kétszer is megadatott), az Őrség, Sopron – itt van a blogon. Voltak jó koncertélményeink (ezekről nem is igen írtam), jó könyvek... Ezek az örömök.

S miért írtam pár napja, hogy rosszkedvű év volt... Voltak pofonok is, az időbeli távolság már megengedi, hogy tudjam, melyiknek van maradandó nyoma, melyiknek mulandó.
De a legfőbb ok: ez egy acsarkodó ország, ez egy vizet-prédikáló-bort-ivó ország, ez egy nyegle, a teljesítményt, a tudást nem becsülő ország, ez egy gondolkodni nem akaró ország, ez a nyelvet eredeti funkciójától megfosztó ország, ez egy nem-tudni-mire-gőgös ország, ez egy semmiből nem tanuló ország. Évszázadok óta, újra meg újra beleesünk ugyanabba a hibába.

Ki tudja, hányféle vér csörgedezik az ereimben: magyar vagyok, magyar a tudatom – ezt nem választottam, örököltem, aztán az örökséggel azonosultam; a magyar kultúrát közvetítem évtizedek óta – ezt választottam. Én már itt élem le az életemet. Egy mai fiatal dönthet másképp. Én hátrébb léphetek két lépést, becsukhatom a szemem és a fülem, elnémulhatok, megpróbálhatom megváltoztatni a súlypontokat... Ha tudom. Önmagam, értékrendem védelmében.

Fonalat kellene venni, jó zene mellett kötni a kevés szabad időben.


2011. január 1., szombat

Ilyen

is az ember, ilyen is a világ. Legalábbis lehetne. Egy kis derű évkezdetnek.

2011. január 1. 0 óra 1 perc

(Fotó: Rafael Balázs)


Nagy László: Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.